Az első sakkozógép tündöklése és bukása

KEMPimpossibleVegyük például a (rossz) kínaiakat
és a (jó) magyarokat

Az egészet a kínaiak kezdték még az ókorban. Unták a mongolok állandó támadásait és az északi határukon felépítették a Nagyfalat. A mongol gazdaság háborúzáson és rabláson alapult. Északon a hideg Szibéria állta útjukat, úgyhogy a kán kiadta az ukázt: “Irány nyugat!” Ezt a mongol jelszót egy évezreddel később átvették az amerikai pionírok. Utóbb Dzsingisz kán utódai azt állítják, hogy az amerikai almáslepény is mongol eredetű, de mindnyájan tudjuk, hogy ez az állítás hamis. Az almáslepény magyar étel. Alapszabályként elmondhatjuk, hogy mi magyarok találtunk fel mindent a gyufától a hidrogén-bombáig.

A keletről jövő nyomás az eurázsiai népek tetemes vándorlását indította el. A Római Birodalom bomlása a kontinens másik végén csak könnyítette a migrációt. A magyar törzsek átkerültek az Ural vidékéről a Pannónia nevű volt római provincia területére, ahol letelepedtek az ötödik század végén, és ahonnan terjeszkedtek az elkövetkező évezredben. (A dicsőséges országnyerés és a gátlástalan területrablás között az a különbség, hogy az utóbbit mi hajtjuk végre.)

A 16-odik és 17-edik században a Török Birodalom kebelezte be az ország közepét. Magyarország északi részét az osztrák Habsburgok vették ellenőrzésük alá. A keleti harmad, Erdély félig-meddig független állammá vált. Miután a törököket kiűzték, Magyarország újraegyesült a Habsburg császárok uralma alatt. (A feudális törvények alapján a mindenkori osztrák uralkodó lett a magyar király.) Itt és ekkor született a sakkautomata.

A Chessmaster 4000 használati utasítása szerint a feltaláló, Wolfgang von Kempelen hidraulikai és akusztikai szakember volt. A kijelentés igaz, csak némi kiigazításra szorul a nevet, lakhelyet és foglalkozást illetően. A keresztneve Farkas, ami valóban a német Wolfgang megfelelője. Ami származását illeti, apja ír vagy skót volt, de a papa nem hallotta az “Irány nyugat!” felszólítást, és a Duna partján telepedett le. A Habsburgok adományozták neki a magyar nemesi címet. (A nemességre a családnév előtti német von szócska utal.) Farkas Pozsonyban született, amely várost ma Bratislavának hívnak és az új Szlovák Köztársaság fővárosa. (Ugye, egyszerű.) Kempelen Mária Teréziánál szolgált udvari tanácsosként, de ideje nagy részét Pozsonyban töltötte. Mindig is a műszaki tudományok érdekelték, de abban az időben egy szegény nemes számára az egyetlen elfogadható pályaként – a papit és a katonatisztit leszámítva – az ügyvédeskedés maradt. A hivatali órák után szívesen foglalkozott gépezetekkel, mint például beszélőgép, szökőkutak, vízierőgépek, (fél évszázaddal Braille előtt) vakok számára készült írógép tervezésével.

A sakkautomatát először a bécsi udvarban mutatták be 1769-ben. Egy íróasztalszerű láda volt, áttételekkel és fogaskerekekkel tele. Egy teljes nagyságú török figura ült mögötte. Valójában egy igazi játékos rejtőzött az asztalban. Egy tükörrendszer tökéletesen elrejtette a játékost. A titkot sohasem sikerült feltárni a nézőknek illetve az ellenfélnek. A feltaláló egyszer árulta el a titkot, méghozzá Nagy Frigyesnek, a porosz királynak. A működésről szóló rövid beszélgetés zárt ajtók között zajlott, de szemtanúk szerint a király nevetve távozott és azt mondta:

– Erre egy gyerek is rájöhetett volna.

Az automata híre és sikere elsöprő volt. A feltaláló gyerekjátéknak nevezte és unta a gépet körülvevő csodálatot. Egy idő után belefáradt a bemutatókba és beszüntette az előadásokat.

Kempelen 1804-es halála után az új tulajdonosokat csak a pénz érdekelte. Többnyire zártkörű előadásokat tartottak. Például Napóleont hívták meg egy játszmára. A fáma szerint a rejtőző játékosnak ki volt adva, hogy ne verje meg a császárt. Napóleon illegális lépésekkel próbálkozott. A harmadik alkalommal az automata türelmét vesztette és lesöpörte a bábokat a tábláról. Napóleon elkerülte a vereséget és büszkén távozhatott. A történetnek azonban ellentmond a Ludwig Bachman által 1920-ban közölt jegyzőkönyv:

Napóleon – Allgaier mester (az automata) Schönbrunn, 1809

1. e4 e5 2. Vf3? Hc6 3. Fc4 Hf6 4. He2 Fc5 5. a3 d6 6. 0-0 Fg4 7. Vd3 Hh5 8. h3 Fxe2 9. Vxe2 Hf4 10. Ve1 Hd4 11. Fb3 Hxh3+! 12. Kh2 Vh4 13. g3 Hf3+ 14. Kg2 Hxe1+ 15. Bxe1 Vg4 16. d3 Fxf2 17. Bh1 Vxg3+ 18. Kf1 Fd4 19. Ke2 Vg2+ 20. Kd1 Vxh1+ 21. Kd2 Vg2+ 22. Ke1 Hg1 23. Hc3 Fxc3+ 24. bxc3 Ve2++.

“Játssz egy parti sakkot és megmondom, ki vagy!” állítja a közmondás. A kutatók dilemma előtt állnak. Napóleon zseni volt vagy őrült? Valószínűleg mindkettő. Eltekintve az igen agresszív és felelőtlen második lépést, világos játéka nem volt túl rossz egy császárhoz képest. Amit elmulasztott az elemző szerint, az a játszma feladása volt sötét 11-edik lépése után. Az automata a Philadelphiai Kínai Múzeumba került. 14 éven át egy raktárban porosodott minden érdeklődést mellőzve. Az 1854-es tűz örökre magával vitte a sakkozógép titkát. Ugye mondtam, hogy a kínaiak tehetnek mindenről…

Leave a Reply